4. rész: Álomkór

{Helyszín: Egy rejtett tisztás. Bianca a fűben olvassa egyik tankönyvét, Bella Cassussal repül a rét felett.}

Bianca: Jaj, Bella, szállj már le végre a fellegekből!

Bella: Nem! Inkább gyere te is!

Bianca: És mi van, ha meglát minket valaki?

Bella: Itt? Ugyan! Erre még a madár sem jár! (Bosszúsan.) Tedd már le azt a könyvet!

Bianca: Lehet, hogy te meg akarsz bukni, de én nem!

Bella: Persze, mert nem akarsz égni Chris előtt. Igazam van?

(Bianca nevetve hozzávágja a könyvet, ami eltalálja Bellat.)

Bella: Hé! Mit vagy úgy oda? Tudom, hogy teljesen bele vagy zúgva!

Bianca: Nem is!

Bella: Előttem minek tagadod? Elvégre is a testvérem vagy!

Bianca: Persze! Aztán meg állandóan ezzel fogsz cikizni!

Bella: (Gúnyosan mosolyogva.) Szóval igazam van?

Bianca: Én ilyet nem mondtam!

Bella: Most ezt élvezed? Mit szórakozol? Miért cikiznélek Chris miatt? Helyes pasi, de nem az esetem.

Bianca: Még jó! Legalább nem kavarsz be!

Bella: Most ezt úgy mondod, mintha már bekavartam volna a pasiügyeidbe!

Bianca: Á, te? Ugyan! Nem is te lennél!

Bella: Mi van?

Bianca: Mégis mi volt az két éve Jake-kel?

(Bella nevetni kezd.)

Bella: Jól van, az poén volt, meg vele amúgy sem illetettek össze!

Bianca: Ó, hát persze! Én is nagyon viccesnek találtam!

Bella: Jól van, egy kis tréfa senkinek sem árt!

Bianca: Az már azért nem csak tréfa volt! És mi lett volna, ha mondjuk, elárulja valakinek a titkunkat, még mielőtt kitöröljük a memóriáját?

Bella: Hát azt nevezik pechnek!

Bianca: Hogy te milyen vicces vagy, hallod-e!

Bella: Te meg túl komoly! Lazíts már! Ha tetszel Chris-nek, akkor az úgy sem azért van, mert stréber vagy!

Bianca: Én nem vagyok stréber!

Bella: Hát persze, hogy nem!

Bianca: Gúnyolódsz?

Bella: Én? Dehogy!

Bianca: Már ezerszer mondtam, hogy ne röpködj itt!

Bella: Mi bajod van? Ha valaki erre vetődik, kitöröljük neki is az emlékezetét!

Bianca: Hát persze, ez a legegyszerűbb megoldás tulajdonképpen!

Bella: Nem tudom, mi bajod van ma.

(Bianca int egyet kezével, mire a könyv ismét a kezébe kerül. Bellara ügyet sem vetve olvas tovább.)

Bella: Hihetetlen vagy!

Bianca: Na ne mondd!

(Bella elrepül Cassus hátán, Bianca leereszti a könyvet, elővesz egy füzetet, és rajzolni kezd.)

Bianca: Még hogy én stréber!

{Helyszín: Ház. Padlás. Prue és Piper vannak ott.}

Piper: Találtál már valamit?

Prue: (Az Árnyak Könyvét lapozgatja.) Még semmit. Nem sok növényről ír a könyv.

Piper: Idegesít az a gaz! Nem igaz, hogy nem lehet kirobbantani!

Prue: Nyugi, lehet, hogy valami egyszerű varázslat is jó ellene.

(Az ikrek pislantanak.)

Bella: Nahát! Mi folyik itt? Összeesküvés?

Prue: Csak szeretnéd! Épp a pincében lévő növényt próbáljuk eltávolítani.

Bianca: Ahhoz általában két kézre, és mondjuk, egy ásóra van szükség, de semmiképpen sem egy könyvre.

Piper: Ez nem egy könyv, hanem a Könyv!

Bella: Jól van, tudjuk, de mégis miből gondoljátok, hogy az a növény mágikus eredetű?

Prue: Ha megnézed, rögtön rájössz!

(Az ikrek pislantanak.)

{Helyszín: Pince. A padlóból egy hatalmas szerteágazó, erős törzsű növény nő ki. A tövében egy nagy bimbó van. Az ikrek pislantanak.}

Bella: Ejha!

Bianca: Csatlakozom.

Bella: Ez óriási!

Bianca: Az nem kifejezés!

(Közelebb lépnek hozzá, körbejárják.)

Bella: Szerinted mérgező?

Bianca: Fogalmam sincs, de valószínű, hogyha, nincs benne a könyvben, akkor nem lehet súlyos.

Bella: Logikus érvelés.

Bianca: Mellesleg az is lehet, hogy még egy Halliwell sem találkozott vele.

Bella: Ez is lehetséges.

(Bianca még egyszer körbejárja a növényt, majd furcsán nézi a padlót.)

Bella: Mi van?

Bianca: Te nem látod?

Bella: Mit?

Bianca: Ez nem lehet véletlen...

Bella: Mi?

Bianca:...sőt, biztos nem az!

Bella: Beszélj már értelmesen!

Bianca: Nem igaz, hogy nem tűnik fel!

Bella: Mi?

Bianca: Hogy ez a Nexus!

Bella: Jé, tényleg, hogy én milyen idióta vagyok!

Bianca: Te mondtad!

Bella: Kösz.

Bianca: Már csak azt kell kideríteni barát vagy nem barát?

Bella: Meg vagy te zakkanva ma! Miért muszáj mindig rébuszokban beszélned?

Bianca: Fordítás: Rá kell jönnünk, hogy mérgező, vagy sem!

Bella: Ja, így már világos!

Bianca: És mit gondolsz?

Bella: Nem tudom.

Bianca: Szerintem fesd be a hajad szőkére, a mai állapotodat az tükrözné a legjobban, úgy érzem!

Bella: Fáradt vagyok! Még csak pár napja járunk suliba, de már ki vagyok készülve!

Bianca: Nem tetszik nekem ez a virág.

Bella: Szerintem kifejezetten szép. Még sosem láttam fekete virágot.

Bianca: Hát persze! Bella, te egy zseni vagy!

Bella: Végre, hogy észrevetted! Köszönöm az elismerést, de tulajdonképpen miért is?

Bianca: Fekete! Gondolj csak bele! Minek a színe a fekete?

Bella: A gonoszé.

Bianca: Na ugye! Itt a megoldás. Valószínűnek tekinthetjük, hogy a virág valamilyen démon tulajdona, vagy gonosz tulajdonságai vannak. Rosszabb esetben mindkettő.

Bella: És mi ilyenkor a teendő?

Bianca: Jobbik esetben megnézzük az Árnyak Könyvében, de az már foglalt. Meg amúgy sincs benne semmi új, akkor azt már anyuék is megtalálták volna.

Bella: Ez igaz. És mit szólsz az iskolai könyvtárhoz?

Bianca: Remek ötlet! De mivel ma vasárnap van, kénytelenek leszünk várni holnapig.

Bella: Rendben, addig aludjunk!

Bianca: Aludjunk? Ez most honnan jött?

Bella: Hát csak úgy. Álmos vagyok.

Bianca: Én inkább most kihagyom, és főzök egy mentateát. Kérsz te is?

Bella: Nem mondtam már egy párszor, hogy nem szeretem a mentát?

Bianca: De az én teám különleges!

Bella: Hát persze! Én meg fáradt vagyok, úgyhogy hagyjál! És amúgy is, a te különleges hozzávalóidat még jobban gyűlölöm.

{Helyszín: Ház. Konyha. Prue, Piper és Wyatt van bent. Bianca lép be.}

Bianca: Valaki teát?

Wyatt: Kösz nem kicsim. (Ásít.) De egy kávét elfogadnék.

Prue: Én kérek, de felejtsd ki belőle a titkos adalékodat, légy szíves!

Piper: Dettó.

Bianca: Mi bajotok a teámmal?

Prue: Semmi, csak te túl érdekes ízkombinációt használsz. Mindig úgy érzem, mintha legalábbis egy bájitalt innék.

Bianca: Sajnállak.

(Teát főz.)

Wyatt: Hogy megy a suli? Sikerült beilleszkednetek?

Bianca: Persze, nagyjából.

Prue: Az mit jelent?

Bianca: Többé-kevésbé. Már csak ritkán használják a démon szót ránk.

Wyatt: Nagyszerű.

(Bianca megissza a teáját, aztán kimegy.)

Bianca: Még meg kell írnom a házimat.

{Helyszín: Faházikó. Bianca van bent. Rajzol valamit a füzetébe. Bella pislant. Bianca gyors összecsukja a füzetet, és próbálja elrejteni.}

Bella: Hát itt vagy...Mit rejtegetsz előlem?

Bianca: Semmit.

Bella: Hát persze. Ha nem akarod, nem kell megmutatnod.

Bianca: Ne haragudj!

Bella: Semmi baj.

(Sértődött arcot vág, és lefekszik az ágyra.)

Bianca: Nem úgy néz ki.

Bella: Semmi közöm hozzá, mit rejtegetsz, úgyhogy zárjuk le a témát, rendben?

Bianca: Nem, nincs rendben. Nem tudom, mit kell így felkapni a vizet egy ilyen jelentéktelen dolog miatt!

Bella: Jelentéktelen?

Bianca: Igen! Miért vagy úgy kiakadva azért, mert nem mutatom meg a füzetemet?

Bella: Mostanában mindig titkolózol! Semmit sem mutatsz meg! Szinte menekülsz előlem, azt hitted nem veszem észre? Mintha kicseréltek volna, mióta a Mágusiskolába járunk, ...mióta találkoztál Chris-sel!

Bianca: Ez nem igaz!

Bella: Legalább ezt ne mondanád! Te is nagyon jól tudod, hogy igaz!

Bianca: De...

Bella: Semmi de! Nem érdekel! Ha megmutatnád a füzetet, már az sem érdekelne! Csinálj, amit akarsz!

Bianca: Te féltékeny vagy rám!

Bella: Tessék?

Bianca: Féltékeny vagy Chris miatt!

Bella: Ez nevetséges!

Bianca: Most már mondhatod!

Bella: Tudod mit? Hagyjuk egymást békén egy ideig, rendben?

Bianca: Ahogy akarod!

(Bella pislant. Bianca mérgesen kinyitja a füzetet, és sértődötten folytatja a rajzolást.)

{Helyszín: Ház. Az ikrek szobája. Bella pislant, majd egy energiagömböt dob az ajtó irányába. Wyatt pislant.}

Wyatt: Minden rendben?

Bella: Nem, semmi sincs rendben!

Wyatt: Mi a baj?

Bella: Mindenről Chris tehet! Ha ő nincs, akkor Bianca is normálisan viselkedne!

Wyatt: Ki az a Chris?

Bella: Kérdezd Biancat! Elvégre is ő esett bele!

Wyatt: Mi? Beszélj már érthetően!

Bella: Nem olyan könnyű azok után, hogy így felmérgelt!

Wyatt: Mi van?

Bella: Semmi! Kérdezd inkább Biancat!

(Bianca pislant.)

Wyatt: Nem igaz, hogy muszáj ezt csinálnia! A tinédzserek nem tudnak érthetően beszélni?

(Pislant.)

{Helyszín: Faház. Bianca még mindig rajzol, Wyatt pislant.}

Bianca: Na, mi van? Eddig tartott a sértődés? (Felnéz.) Ja, csak te vagy az?

Wyatt: Kösz. Mégis mi baja van Bellanak?

Bianca: (Folytatja a rajzolást.) Fogalmam sincs, kérdezd tőle!

Wyatt: Érdekes, hogy ti mennyire hasonlítotok egymásra!

Bianca: Én nem úgy vettem észre, de mégis miből gondolod?

Wyatt: Bella épp az előbb küldött ide, hogy téged kérdezzelek. Te meg visszaküldesz.

Bianca: Én a helyedben lezárnám a témát, és nem aggódnék feleslegesen, inkább mennék, és innék egy kávét. Úgy látom, rád férne.

Wyatt: (Ásít.) Mostanában nagyon álmos vagyok. Vajon mi lehet az oka?

Bianca: Fogalmam sincs. Vagy talán mégis...Megbocsátasz?

(Bianca pislant.)

Wyatt: Utálom, mikor ezt csinálják.

{Helyszín: Pince. Bella van bent. Bianca pislant.}

Bianca: (Kerülik egymás pillantását.) Ó, nem tudtam, hogy itt vagy. Csak a virágot...

Bella: Semmi baj, már úgyis menni akartam.

Bianca: Miattam ne menj, én ráérek, visszajövök később.

Bella: Kösz, de mondom, hogy már menni akartam.

Bianca: Ne kezdjük újból, jó? Nem tudom, hogy minek a következtében vesztünk össze...

Bella: Én viszont tudom, nem sok ész kell hozzá. A te hibád volt.

Bianca: Szerintem csak részben...

Bella: (Felpattan, és Bianca szemébe néz.) Szóval rám akarod kenni a dolgot?

Bianca: (Próbál védekezni.) Én egy szóval sem mondtam! De te nem találod furcsának ezt az egészet?

Bella: De! Elég furcsa, hogy egy pasi miatt összeveszel velem!

Bianca: (Elmosolyodik.) Most nem épp erre gondoltam.

Bella: (Szeméből mintha eltűnne a harag, átadva a helyet a szokásos kíváncsiságának.) Nem? Hátakkor?

Bianca: Gondolkoztam a dolgokon. Elég furcsa dolgok történnek. Mintha az egész ház álmos lenne. Én mondjuk, nem vagyok az, és ez kicsit kilóg a képből.

Bella: Folytasd!

Bianca: Mi, akik máskor elválaszthatatlanok vagyunk, most hirtelen összeveszünk.

Bella: Nehogy ezt is másra fogd!

Bianca: Hát pedig, én nem tudom elképzelni, hogy egy fiút, (Elmosolyodik.) legyen az akármilyen jóképű, előrébb helyezzek nálad.

Bella: Igazán?

Bianca: Hát persze. Elvégre is téged már tizenhat éve ismerlek, Christ meg kb. három napja. Eddig szinte elválaszthatatlanok voltunk, most meg egy piti kis indokkal egyből egymás torkának ugrunk. Létezik ilyen?

Bella: Hát tényleg elég furcsa.

Bianca: És mi változott ez alatt a pár nap alatt, amitől ilyen furán viselkedhetünk?

(Bella a hatalmas növényre néz.)

Bella: Gondolod, hogy a virág tehette?

Bianca: (Bólint.) Nincs kizárva. Amíg nem bizonyítják az ellenkezőjét, nem tudok mást elképzelni, minthogy ez a növény valamivel mérgez minket.

Bella: Például gonoszsággal?

Bianca: Nem lenne meglepő. De akkor a többieket miért nem? Én úgy vettem észre, hogy csak mi veszekszünk.

Bella: Talán csak azokra van hatással, akikben amúgy is benne van a gonoszság magja.

Bianca: De akkor apa miért nem?

Bella: Megfogtál. De kezdésnek ez is elég. Holnap suli előtt benézünk a könyvtárba.

Bianca: És mi van az álmossággal?

Bella: Ezt már végképp nem tudom.

Bianca: Akkor ezen majd holnap töprengünk, most menjünk aludni!

Bella: (Mosolyogva.) Indítvány elfogadva!

(Pislantanak. A lányok távozása után a növény ágai nőni kezdenek, és elérik a pince plafonját.)

{Helyszín: Konyha. Az ikrek reggeliznek. Bella épp az egyik tankönyvet nézi, és az egyik ábra láttán nevetni kezd.}

Bianca: Mi van?

Bella: Hát ez szörnyű. Nem igaz, ezek még nem is láttak igazi fúriát! Nézd meg hogy ábrázolták!

Bianca: Csodálatos.

(Prue lép be.)

Prue: Hát ti meg mit csináltok itt ilyenkor?

Bella: Ma hamarabb megyünk suliba.

Bianca: Szeretnénk utánajárni ennek a titokzatos növénynek, és azt reméljük, hogy az iskola könyvtárában találunk valamit róla.

Bella: Már megyünk is, mivel nem tudjuk, mennyi idő kell a kereséshez.

Prue: Értem. Akkor jó munkát!

(A lányok pislantanak. Wyatt lép be.)

Prue: Jól aludtál?

Wyatt: Igen, de még mindig nagyon álmos vagyok.

Prue: Nem értem, mi lehet az oka. Mindjárt főzök egy kávét.

Wyatt: Kösz, az most életmentő. Különben semmi hasznomat nem veszik majd egész nap az iskolában.

{Vágás: Pince. A virág kinyílik. Az aranyszínű virágpor elárasztja a pincét.}

{Helyszín: Mágusiskola. Könyvtár. Bella és Bianca egy halom könyv közt ülnek. Néhány diák és tanár ül még a könyvtárban.}

Bella: Ebben semmi.

Bianca: (A kezét a könyv fölé tartja, a lapok peregni kezdenek.) Ez is üres.

Könyvtáros: Még hogy üres!

Bella: Elnézést, a testvérem természetesen nem úgy értette. Csak az nincs benne, amire épp szükségünk van.

(Bianca közben már egy másik könyvet lapoz.)

Bianca: Ebben sincs semmi érdekes.

Bella: Mindig is irigyeltem tőled ezt az erőt. Én böngészhetem végig a könyveket.

Bianca: Hagyd csak, majd én megcsinálom. És amúgy is, mi szinte mindig együtt vagyunk. Felesleges ugyanaz az erő mindkettőnknek.

Bella: Hát azért én nem mondanám feleslegesnek.

(Bianca kezében az egyik könyv kinyílik. Az oldalon egy hatalmas növény rajza látható.)

Bianca: Azt hiszem, megvan.

Bella: (Belenéz a könyvbe.) Semmi kétség.

(Chris lép hozzájuk.)

Chris: Jó reggelt! Hát ti meg mit csináltok itt ilyenkor?

Bella: (Nevetve.) Szerelmi kötést keresünk.

Bianca: ~ Ezért még számolunk! ~ Ne vedd figyelembe, amit az elmebeteg testvérem mond, igazság szerint akadt egy kis gond otthon.

Bella: Egy hatalmas növény befészkelte magát a pincénkbe.

Chris: A pincétekben van a nexus, nem?

Bianca: Ezt mindenki tudja, vagy csak te?

Chris: Tananyag vagytok, ezért a legtöbb diák tisztában van vele.

Bella: Ez nem jó. Ha túl sokat tudnak rólunk, akkor kiszolgáltatottnak érzem magam.

Chris: (Mosolyogva.) Tipikus démon.

Bella: Nem tehetek róla, a véremben van.

Bianca: (A könyvet olvassa.) Visszatérhetnek a növényre? ~ Te pedig leszel szíves nem flörtölni a pasimmal. ~

Bella: ~ Még nem a pasid, ha jól tudom. ~

Bianca: (Elmosolyodik.) ~ Hát persze, de ez csak idő kérdése. De neked amúgy is ott van Tom. ~

Bella: ~ Én nem akarok semmit Tomtól! ~

Bianca: ~ Hát persze. ~

Chris: Ugye nem rólam van szó?

Bianca: Dehogyis.

Bella: Szóval, találtál valami érdekeset?

Bianca: Igen. Mégpedig nagy baj van.

Bella: Nagyon?

Bianca: Hát eléggé. Ezt hallgasd meg: “A Sátán virágát méltán hívják a gonosz cimborájának. Ez az egyik legveszélyesebb növény. Nagyon gyorsan fejlődik, a mag hamar kikel, és utána a növény megállíthatatlanul nő. Képes nagy tereket behálózni, semmi sem jelent számára akadályt, a falakat is áttöri, ha az gátolja a növekedését. A tövén hatalmas bimbó fejlődik, ami már a második napon kinyílik. Ha a virágpora szétárad a levegőben, elaltatja az összes bent lévőt. Nyílása előtt is megmutatja tulajdonságát, az emberek fáradtabbnak, ingerültebbnek érzik magukat, a növény lassítja a gondolkozást, és általában mire rájönnek, hogy milyen virág is valójában, már késő. Miután a virág szétszórta a pollenjeit, újból összezárul, majd két órára rá ismét kinyílik, de az ekkor kiáramló fekete színű virágpor halálos hatású. Az altató por ellen csak juharsziruppal lehet védekezni, és a növényt csak a két virágzás közti időszakban lehet elpusztítani, mégpedig ecettel. Az ecetet a csukott virágra kell önteni, amitől az nyomban elporlad. Az alvó személyeket meg kell itatni juharsziruppal.” Hát ezért nem voltam álmos!

Chris: Miért?

Bianca: Mert a teámat mindig juharsziruppal iszom.

Bella: Ez volt az a csodálatos adalék a teádban?

Bianca: Én kínáltam az összes embernek a teámat, vessetek magatokra!

Bella: (Sikít) Jézusom! A többiek!

Bianca: Tényleg! Chris, nekünk haza kell mennünk, majd igyekszünk vissza!

Chris: Várjatok!

Bianca: Miért?

Chris: Bella! Ő nem ivott juharszirupot. Ha a virág már kinyílt, ő is azonnal el fog aludni.

Bella: Tényleg. Bianca, meg kérhetnélek,... (Bianca int egyet kezével, abban egy üveg jelenik meg, amiben mézszerű szirup van.) hogy hozz egy kis juharszirupot?

Bianca: (Nevetve.) Tessék, idd meg!

(Bella megissza az üveg tartalmát.)

Bianca: Jézusom, talán nem kellett volna az egészet!

Bella: Késő bánat.

Chris: És te nem iszol? Azt nem írta, meddig hat.

Bianca: Én kb. fél órával ezelőtt ittam.

Chris: Nekem mindegy, én csak nem akarom, hogy bajod essen.

Bianca: (Mosolyogva.) Örülök, hogy aggódsz értem.

Bella: Sikerült kiromantikáznotok magatokat?

Chris: Tessék?

Bianca: Semmi. Gyerünk!

(Az ikrek pislantanak. Chris elmosolyodik.)

{Helyszín: Pince. A virág kelyhe zárva van. Arany pollen száll a levegőben. Az ikrek pislantanak.}

Bella: Elkéstünk.

Bianca: Még nem. Biztos van időnk, amíg újra becsukódik, mert amikor elmentünk, még zárva volt, és két óra kell, amíg újból kinyílik.

Bella: Akkor ne késlekedjünk!

(Felszaladnak a konyhába. Már az egész konyhát benőtte a növény. Piper fekszik a földön. Bella sikít, mikor meglátja.)

Bianca: Gyorsan, keressünk juharszirupot.

Bella: Ugye nem az volt az utolsó adag, amit megittam?

Bianca: Nem, mindig van vésztartalék. Remélem.

Bella: Ezt nem kellett volna mondani, mert megijesztettél.

Bianca: Erre nincs idő, én megyek megkeresni a juharszirupot és az ecetet, te keresd meg a többieket!

Bella: Rendben!

(Bella kiszalad a konyhából, Bianca a szekrényben keresgél.)

Bianca: Itt kell lennie valahol...Megvan!

(Elővesz egy juharszirupos majd egy ecetes üveget. Bella berohan a konyhába.)

Bianca: Én meg vagyok. Van itt még valaki?

Bella: Senki. Csak Piper. Úgy látszik, a többiek dolgoznak. Viszont a növény már teljesen benőtte a házat.

Bianca: Vérható volt. Akkor a tied Piper, én pedig gyomlálok.

Bella: Kérem a szirupot!

(Bianca Bellanak a kezébe adja a kisebbik üveget. Majd ő leszalad a pincébe.)

{Helyszín: Pince. Bianca a növényhez rohan, ráönti a virágra az ecetet. A virág szétporlad, majd az egész növény lángolni kezd. Bianca ijedten ugrik hátra.}

Bella: (Sikít.) Jézusom! Mi ez? Ezt te csináltad?

Bianca: Azt hiszem, igen.

Piper: Mi történt?

(Bianca felrohan a lépcsőn.)

{Helyszín: Konyha. Bella segít Pipernek leülni egy székre.}

Piper: Elárulnátok, mi folyik itt?

Bella: Elpusztítottuk a növényt, és megmentettük az életed.

Piper: Köszönöm.

Bianca: Nincs mit, nekünk viszont kezdődik a suli, úgyhogy mennünk kell.

(Az ikrek pislantanak.)

Piper: Jellemző. A takarítás persze rám marad.

(Az egész növény szétporladt, a lakást elborítja a hamu.)

{Helyszín: Mágusiskola. Történelem terem. Bianca és Bella pislantanak. A tanár nem veszi észre őket. Gyorsan leülnek Chris és Tom közelébe.}

Chris: (halkan) Na hogy ment?

Bianca: Minden oké.

Bella: ~ Még szerencse, hogy Phoebe nincs itthon. Mit fog szólni, ha hazajön? ~

Bianca: ~ Biztos nagyon fogja érdekelni. ~

Bella: ~ Jó neki, hogy egy ki időre kiszabadulhatott a boszorkányság alól. ~

Bianca: ~ Azért Cole mellett sem unatkozik az ember. ~

Bella: ~ Az is igaz. Vajon hol lehetnek most? ~

Bianca: ~ Talán, ha romantikáról van szó, Cole sem viszi le Phoebe-t a Pokol mélyére. ~

Bella: ~ Hát valószínű. ~

(Chris egy darab papírt dob Biancanak.)

“Lenne kedved eljönni velem moziba hétvégén?”

(Bianca elmosolyodik, majd bólint.)

{Helyszín: Faház. Az ikrek vannak bent.}

Bella: Szóval randiztok?

(Bianca nevetve bólint. Wyatt jön be.)

Wyatt: Hát nektek meg mitől van ilyen jó kedvetek? Tegnap még öltétek egymást.

Bella: Bianca ra...(Bianca hozzávág egy könyvet, mire Bella elhallgat.)

Bianca: Csak úgy örülünk, hogy ennek a napnak is vége, és sikerült kigyomlálnunk a pincét.

Wyatt: (Mosolyogva.) Hát persze. Mindjárt gondoltam. Mellesleg Piper üzeni, hogy kész a vacsora. És megérkezett Phoebe és Cole is.

Bella: Nem is tudják, mit hagytak ki!

Wyatt: Majd ha kitárgyaltátok a nagyon fontos ügyeteket, gyertek vacsorázni.

Bianca: Rendben.

(Wyatt kimegy.)

Bella: Na és, mit veszel fel?

{Helyszín: Prue és Wyatt szobája.}

Wyatt: Bianca mintha furcsán viselkedne. Te nem így látod?

Prue: Szerelmes.

Wyatt: Honnan veszed, mondta?

Prue: Nem, de az anyja vagyok, mellesleg nő.

Wyatt: És az miért olyan érdekes?

Prue: Mert én is tudom, milyen érzés.

Wyatt: Na ne mondd!

(Megcsókolják egymást.)